Valószínűleg nem sokan tudják, hogy mit jelent az ESG. Ez egy mozaikszó a környezet, a társadalom és a kormányzás (vállalatirányítás) szavakból. A cégek egy kis részének már ma is kötelező ESG-jelentést készítenie, azonban azoknak is érdemes elgondolkozniuk rajta, akiket egyébként nem kötnek a jogszabályok. Ennek hiányában például nem biztos, hogy egy magyar kkv csatlakozni tud a német beszállítói láncokba, de más hátrány is érheti a későn kapcsoló vállalatvezetőket. Vendégünk Ferenczi Gergely, az Opten céginformációs üzletág igazgatója.
ESG. Már a csapból is... Közel 800 millió találat csak a Google keresőn. Ezzel együtt pedig a közvetlenül érintettek, tehát a vállalkozások és a szakemberek részéről sok kérdés, kétely, zavar, félreértés, aggály merül fel, fogalmazódik meg. Az elvet – számos tisztázatlanságával együtt - már ismerjük, a gyakorlatról viszont kevés szó esik. Ezért érdemes, sőt szükséges tisztázni mind a rendszerrel, mind a gyakorlattal kapcsolatos pár olyan kérdést, melynek nyomán a fókuszt az érdemi munkára lehet áthelyezni.
A NEO Property Services Zrt. közzé tette első ESG jelentését. Az ingatlanszolgáltató ezzel bemutatta a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási területeken kitűzött céljait, valamint az eddig elért eredményeket.
Kiadta második ESG jelentését a Wing, amelyben a 2022-es évre vonatkozó környezetvédelmi, szociális és vállalatirányítási területeken megfogalmazott törekvések, célok és eredményeit szerepelnek. A jelentés a társaság hamarosan véglegessé váló első, átfogó ESG stratégiájával összhangban készült el.
Folyamatosan növekszik a zöld finanszírozás aránya az MBH Jelzálogbank kihelyezett hitelállományában, és a bank célja továbbra is a hazai lakásállomány korszerűsítése zöld hitelek segítségével – derül ki az MBH Csoporthoz tartozó hitelintézet 2022-es évről szóló fenntarthatósági jelentéséből, amelyet a Budapesti Értéktőzsde honlapján tettek közzé kedden. 2022-ben a bank növelte a zöld finanszírozás arányát, valamint fejlesztette a károsanyag-kibocsátás mérésére szolgáló módszertanát.
Meghódította a tőkepiacot, a finanszírozási szektort és a bankszektort is: az ESG szempontoknak való megfelelési kényszer már szerves részévé vált a gazdaságunknak. A nagyvállalatok már egyre rutinosabban mozognak az újabb és újabb ezer oldalas uniós és nemzeti "szabályrengetegben", szépen lassan pedig eljutunk odáig, hogy a sarki fagyi árusnak is számot kell adnia a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásairól. Most azonban még csak a kis-, és középvállalati szektoron a sor, ők mutathatják meg, hogy egyelőre a szabályozói nyomás nélkül is megugorható az ESG keretrendszer átvétele, az ezt összefoglaló fenntarthatósági jelentések elkészítése. Cserébe pedig szabaddá és zökkenőmentessé válik az út a nagyvállalatai megrendelések, a finanszírozók és a külföldi partnerek felé. Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is egy, a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán. Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról beszélgettünk Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.
Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS), amelyeket a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) hatálya alá tartozó valamennyi vállalat alkalmazni tud - szerepel az Európai Bizottság honlapján.
Az építőipar és az épületüzemeltetés felelős a globális széndioxidkibocsátás 40%-áért, ezért is kulcsfontosságú, hogy a szektorban elkezdtek a fenntarthatóság témakörével foglalkozni. A hazai ágazatban meghatározónak számító Market Csoport jelenleg a 2025-ig tartó, ötéves fenntarthatósági ciklusának felénél tart. Ennek részeként a tavalyi évben a magyar tulajdonú építőipari vállalatok közül elsőként készítette el fenntarthatósági jelentését. A cégcsoport fenntarthatósági céljairól és a stratégia részleteiről Végh Stellát, a cég fenntarthatósági referensét kérdezte a Portfolio.
2024-2025-től már minden nagyvállalatnak - amelyeknek az árbevétele, mérlegfőösszege, illetve a munkavállalói létszáma eléri a jogszabályban meghatározott számokat - kötelező lesz a fenntarthatósági jelentés készítése a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) alapján. Vannak hazai nagyválallatok, amelyek már évekre visszamenőleg készítenek jelentést, illetve egyre több olyannal is találkozni, akik még 2024 előtt, az idei évben is beszámolnak a nem pénzügyi eredményeikről. A Magyarországon mintegy 800 főt foglalkoztató Unisys, illetve a KÉSZ Csoport is közzétette a 2022-es évre vonatkozó fenntarthatósági jelentését.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Fenntarthatósági jelentésének publikálása apropóján szervezett online szakmai konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fenntarthatósági Szakosztálya. A jelentés bemutatása mellett az előadások során többek között szó volt az MNB 2023-as "zöld" terveiről is, Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, hogy jelenleg is vizsgálják, hogy az eredetileg három évig tartó egyes zöld területek finanszírozása esetén igényelhető tőkekövetelmény-kedvezmény a bankoknál meghosszabbítható-e, illetve a hitelez során kitöltendő ESG kérdőívekre vonakozóan is terveznek egy minimum standardot kialakítani az adminisztráció egyszerűsítése érdekében.
Az ESG keretrendszer, a vállalatokra vonatkozó nem pénzügyi adatok és eredmények kötelező riportolása volt a középpontban a LEO szakmai reggelijén. A Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatok Országos Szövetségének eseményén a szakértők egyértelműsítették, hogy komoly adatgyűjtésre és -feldolgozásra kell számítani a fenntarthatósági szabályok fokozatos bevezetésével. Nem érdemes azonban csak kötelező rosszként gondolni például az ESG szempontjaira, hiszen rengeteg lehetőséget tartogatnak az ezekkel járó fejlesztések, változások, és a transzparensebb működés egy vállalat életében.
A fenntarthatósági jelentés egyrészt kötelezettség, hiszen meg kell felelni a fenntarthatósági menedzsment kihívásainak, melyek kapcsán kérdés, hogy lehet-e optimális technológiai támogatást biztosítani ehhez, egyáltalán kell-e? Léteznek-e vállalati előnyök, és vajon ezeket a kötelezettségeket lehet-e lehetőséggé formálni? – tette fel a Portfolio Sustainable Tech 2023 konferencián a kérdést Fülöp Zoltán, az msg Plaut Hungary Kft. ESG divíziójának vezetője.
A tavalyi és az idei évben különös hangsúlyt kapott a vállalati szférában az energetikai veszteségfeltárások, az energiafogyasztás csökkentésének támogatása, az egekbe emelkedett energiaköltségek lefaragása, valamint az is, hogy honnan és milyen feltételekkel lehet finanszírozást találni ezekre a projektekre. A magas kamatkörnyezet és az óvatosabb bankok nem épp a projektek gyors indítását támogatják. A CO2-kibocsátás csökkentése cél a legtöbb cégnél, de kérdés, hogy ennek érdekében milyen irányba induljanak. Az európai kötelezettségi rendszer átlátása fontos ezekben a kérdésekben, ami a vállalatoknak kedvezményes finanszírozási lehetőség, az a bankoknak értékes zöld kitettséget jelenthet, így tudnak az energiahatékonysági projektek és karboncsökkentési stratégiai célok a lefektetett feltételrendszer mentén kölcsönösen előnyös folyamatokat beindítani - áll az MN6 Energiaügynökség közleményében.
A feltörekvő magyar vállatoknak okoz majd a legnagyobb fejtörést a CSRD, azaz a fenntarthatósági jelentések Európai Unió által előírt rendszere, ami alapján először 2026-ban kell beszámolót közzétenni a 2025-ös év eredményeiről - vélik a KPMG szakértői. A felkészülési idő most még soknak tűnik, de a jelentési keretrendszerek kialakítása hosszadalmas, és gyakran beruházásigényes folyamat, ráadásul a pénzügyi szféra, azon belül különösen a bankok, már most is komoly adatigényt támasztanak a vállalatokkal szemben egy hitelkérelem elbírálásakor.
A befektetők 44%-a szerint az éghajlatváltozás kezelésének a vállalatok öt legfontosabb prioritása között kellene szerepelnie. Az éghajlatra való összpontosítás elsősorban üzleti kérdés számukra, közel kétharmaduk szerint ugyanis a befektetési hozam növelése a legfontosabb motiváció a környezetvédelemért tett intézkedések során. Háromnegyedük úgy véli, hogy a vállalati beszámolókban elterjedt a greenwashing, ezért kevésbé bíznak a fenntarthatósági jelentésekben – derül ki a PwC 2022-es globális felméréséből, mely a befektetői prioritásokat és kétségeket vizsgálta.
A zöld kötvények piaca és magyarországi helyzete, illetve az ESG és a pénzügyi piacok kockázatainak összeolvadása, valamint az ESG adatok és minősítések körüli fejlesztési lehetőségek voltak a középpontban a Cambridge Econometrics, a Budapesti Brit Nagykövetség és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett online, "Financing of the energy transition in Hungary" elnevezésű konferencián.
Újabb két fenntarthatósági jelentéssel bővült a hazai vállalatokhoz, szervezetekhez köthető 2021-re vonatkozó riportok száma, az E.ON Hungária Csoport első alkalommal készítette el a fenntarthatósági jelentését, míg a nonprofit szervezetek között elsőként a Bátor Tábor Alapítvány is beszámolt az eddigi eredményeiről.
Egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, a vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést. A folyamatos fejlődés ellenére azonban a beszámolók sokszor még mindig nem elég részletesek, és több területen hiányosak a KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló beszámolók terén előrelépés tapasztalható, más kapcsolódó területeken viszont lassú a haladás. Az ESG társadalmi és irányítási összetevőiről például a megkérdezettek alig fele szolgáltat adatokat. A vállalatoknak az elbeszélő jellegű beszámolók helyett inkább adatokkal kéne alátámasztaniuk fenntarthatósági erőfeszítéseiket.
Sorra érkeznek az itthon is aktív vállalatoktól a beszámolók, hogy elkészült a tavalyi évre vonatkozó fenntarthatósági jelentésük. Legutóbb a C&A Europe és Borsodi Sörgyár számolt be a nem pénzügyi jelentésének eredményeiről.
A raktárfejlesztéssel foglalkozó Prologis elkészítette a 2021/2022-es ESG riportját, és egyúttal beszámolt a cég szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó rövid- és középtávú terveiről is.
